4. Az antik hitvilág, művészet, tudomány
1.4. Az antik hitvilág, művészet, tudomány
Középszint: A görög hitvilág néhány jellemző vonása (pl.: többistenhit, halhatatlan istenek), a legfontosabb istenek nevének ismerete. A klasszikus kor és a hellenizmus kimagasló kulturális emlékei. A római építészet jelentős alkotásainak azonosítása. A római városépítés jellegzetességei és emlékei Pannóniában.
Vélemény: Amilyen hosszú ez a témakör és benne a tételek, annyira felesleges is. Nagyjából az 1.1.-es tételhez hasonlít, mert képfelismerés a legjellemzőbb, vagy az istenek leírása. Nem kell feltétlenül tudni, max. 1-2 pontot bukhatsz.
1.) A görög hitvilág
- egységes Görögország az ókorban még nem létezett
- a görögöket összekötő kapocs a közös nyelv és hitvilág volt
- az istenek nem egy helyen alakultak ki, vettek át isteneket Kis-Ázsiából és a totemizmus maradványai is fellelhetőek voltak
- az ókori görögök vallása is politeista, többistenh
ívő volt:
- halhatatlan istenek:
- nem örökkévalóak
- illetékességi területükön belül nagyhatalmúak
- nem mindenhatók
- emberi alakúnak képzelték el őket:
- emberi tulajdonságúak
- hasonló természettel rendelkeztek, mint az emberek
- ambróziát, nektárt ettek
- legfontosabb isteneik lakóhelye az Olümposz hegye, Héphaisztosz palotája
- pártfogásukért cserébe áldozatok bemutatását követelték:
- állami tisztségviselők látták el
- elégetett növény/állat
- a görögök istentiszteletének sajátos formája volt a jóslás:
- Delphoi: Apollón jósdája
- Podona: Zeusz jósdája
- vallási eseménynek számítottak a sportversenyek:
- Kr. e. 776. első feljegyzett játék: Olümpia
- isteneik iránti hódolatból versenyeket rendeztek
- négyévente
- minden szabad görög részt vehetett
- első nemzedék:
- Khaosz: a világkeletkezési folyamat élén állt, zűrzavaros anyagi jellegű üresség, egy légáramlat termékenyítette meg
- Erebosz: sötétség
- Nüx: az éjszaka és a sötétség istennője, a sötét erők isteneinek anyja (Mómosz, Ponosz, Morosz, Thanatosz, Hüpnosz, Oneirosz, heszperiszek, kérek, moirák, Nemeszisz, Philotész, Gérasz, Apaté, Erisz)
- Gaia: a földanya, minden létezőnek az alapja; megszülte Uranoszt, saját párját
- Uranosz: az első férfiisten, az Ég
- hekatonkheirek: óriási százkarú szörnyek ötven fejjel, Gaia és Uranosz első gyermekei: Kottosz, Briareosz, Gügész
- küklópszok: az egyszemű szörnyalakok, Gaia és Uranosz második gyermeknemzedéke. Uranosz utálattal nézi szörnygyermekeit, és az alvilág legsötétebb poklába, a Tartaroszba veti őket.
- titánok: Gaia és Uranosz újabb fiúgyermekei, név szerint Ókeanosz (a tenger), Kóiosz, Hüperión, Kriosz, Iapetosz és Kronosz (az idő). A titánok gyermekeit szintén titánoknak nevezik. A második nemzedékből híressé vált titánok: Atlasz, Epimétheusz és Prométheusz (Iapetosz fiai)
- titaniszok: Gaia és Uranosz lányai, név szerint Téthüsz, Rhea, Themisz, Mnémoszüné, Phoibé, Dióné és Theia
- második nemzedék:
- Kronosz: Zeusz apja, a legfiatalabb titán, Idő-atya. Szétválasztotta egy sarlóval az Eget és a Földet. Megfosztotta atyját nemzőszervétől; az ekkor földrehulló vérből születtek az Erünniszek, a bosszú istennői, a tengerből kiemelkedve megszületett a csodálatos Aphrodité, a szépség és szerelem istennője. Később saját trónja védelmére valamennyi gyermekét felfalta, Zeusz kivételével.
- Rhea: Kronosz felesége. Ő mentette meg legkisebb gyermeküket, Zeuszt, Kronosz elől, azzal, hogy Kréta szigetére rejtette.
- Métisz: mikor Zeusz felnőtt, tőle kapott mérget, amit atyjának adott, mire az kihányta korábban lenyelt gye
rmekeit. Zeusz lenyelte őt mint első feleségét.
- Kronosz: Zeusz apja, a legfiatalabb titán, Idő-atya. Szétválasztotta egy sarlóval az Eget és a Földet. Megfosztotta atyját nemzőszervétől; az ekkor földrehulló vérből születtek az Erünniszek, a bosszú istennői, a tengerből kiemelkedve megszületett a csodálatos Aphrodité, a szépség és szerelem istennője. Később saját trónja védelmére valamennyi gyermekét felfalta, Zeusz kivételével.
- olümposzi istenek:
- Zeusz: a legfőbb isten az Olümposzon, Kronosz és Rheia fia, az istenek 3. nemzedékének vezetője, jelképe a villám (Jupiter)
- Héra: 300 éves szerelem után Zeusz felesége és nővére, az Olümposz királynője, a család istennője (Juno)
- Poszeidón: Kronosz és Rheia gyermeke, a félelmetes természeti erők (pl. földrengés, tengeri vihar) istene, csak összefoglalva nevezzük a tenger istenének, jelképe a háromágú szigony, jelzője a Földrázó (Neptunus).
- Aphrodité: a szépség és szerelem istennője. Mikor Kronosz kardjával kasztrálta apját, Uranoszt, egy kagylóhéjban emelkedett ki a tenger habjaiból. Az istennő neve is születésére utal, mert a görög aphrosz szó habot jelent(Venus). Arészt szerette, de
Héphaisztosz felesége lett.
- Héphaisztosz: Héra gyermeke, az istenek kovácsa, a tűz és minden mesterség istene (leginkább a kovácsoké), egyik lábára sántít (Vulcanus)
- Apollón: Létó és Zeusz gyermeke, a költészet, nap, világosság, jóslás, zene istene, a Múzsák karának vezetője (Apollo)
- Hermész: Zeusz és Maia gyermeke, az istenek hírnöke, a halottak követője, a kereskedők, szónokok, tolvajok védője, jelképe a caduceus (Mercurius)
- Démétér: a termékenység, a nyár, a növények, az aratás istennője, Zeusz második legidősebb testvére, Kronosz és Rhea lánya (Ceres)
- Artemisz: Létó és Zeusz gyermeke, a Hold, a vadászat és a vadállatok szűz istennője, Apollón ikertestvére (Diana)
- Pallasz Athéné: Zeusz fejéből pattant ki. A városvédő mesterségek és tudományok védnöke, a
bölcsesség, jog, az igazságos háború és a művészetek oltalmazó istennője. (Minerva)
- Arész: Héra és Zeusz gyermeke, az értelmetlen vérontás istene (Mars)
- Hesztia: Zeusz legidősebb testvére, Kronosz és Rhea lánya, a családi tűzhely istennője (Vesta)
- Perszephoné: Démétér és Zeusz gyermeke, a tavasz istennője, Hadész felesége. Az évből 9 hónapot tölt az Olümposzon, a maradék hármat férjével tölti az alvilágban, mint annak királynője.
- halhatatlan istenek:
2.) A klasszikus kor és a hellenizmus kimagasló kulturális emlékei
- Akropolisz:
- az athéni demokrácia virágkorában csodálatos épületekkel bővülő fellegvár
- Partheon: Pallasz Athéné temploma
- hatalmas oszlopcsarnok kis szentéllyel
- Pheidiasz: Athéné-szobor: aranyból és elefántcsontból készült
- az Akropolisz oldalán két színház volt:
- domboldalba vájt
- félköríves építmény
- kitűnő akusztika
- a nézők a félkörív lépcsőin ültek
- a színészek maszkban játszottak
- a női szerepeket is férfiak alakították
- domboldalba vájt
- Pallasz Athéné 12 méteres szobra
- knószoszi palota
- Agamemnón halotti
maszkja
- mükénéi oroszlános kapu
- a zsarnokölő szobra
- Zeusz-szobor
- Mürón: Diszkoszvető
- spártai bronzedény
- Pheidiasz: Amazon
- Laokóon-szoborcsoport
- Libát fojtogató kisfiú
- Haldokló Gallus
- hellenizmus: Nagy Sándor (Kr. e. 336-323.) hódításai után a görög kultúra a birodalom területén is elterjedt és ázsiai városokkal gazdagodott (alexandriai világítótorony)
3.) A római építészet
- etruszk és görög hagyományokból táplálkozott:
- megtartotta az oszlopokat --> épületek legfőbb tartó- és díszítőelemei
- kísérletet tettek a tér áthidalására -->
kupola
- színház városba helyezése:
- amfiteátrum: két szembefordított színház egybeépítése, körszínház
- pl.: római Colosseum
- néha a körszínház ellipszis alakú volt --> kocsiversenyek tartása
- közhasználatú, gyakorlati célú építmények:
- boltíves vízvezeték: a hegyek magasabban eredő forrásait vezették be a városokba
- közfürdők
- kőburkolatú utak
- Vesta-szentély
- Tetrarchák
- Diocletianus spolátói palotája
- Diadalív
- Pantheon
- Diana-templom
4.) A római városépítés jellegzetességei és emlékei Pannóniában
- jellegzetességek:
- római ház:
- kifelé zárt épület
- közepén nyitott udvar
- az átriumban folyt a család élete
- házi isten oltára
- hátsó rész: oszlopos tornác
- az igazi élet a köztereken, cirkuszokban, amfiteátrumokban folyt
- kedvelt időtöltés volt lakomát tartani a módosabb polgároknál
- népszerűek voltak a fürdők, ünnepi játékok, versenyek, gladiátorjátékok
- isteneik tiszteletére szobrokat emeltek görög mintára
- a szertartásokat a magistratusok végezték
- római ház:
- Pannóniát Augustus (Kr. e. 27- Kr. u. 14.) hódította meg Kr. e. 9-ben:
- véres harcok árán megtörte a pannon törzsek ellenállását
- 450. hun betörések
- Pannónia előnyei:
- a Duna védelmet biztosított a támadások ellen
- Borostyánút vezetett rajta keresztül
- katonai jelentősége nagy volt a birodalmat északnál védő dunai határ, a limes határországaként
- sok legis állomásozott itt
- kiszolgált veteránok letelepülése --> elősegítette a tartomány romanizációját (latin nyelv, itáliai kultúra elterjedése)
- a provincia római városai az Itáliában megismert középületekkel rendelkeztek --> városiasodás
- amfiteátrumok
- vízvezeték
- közfürdők
- Borostyánút: kőburkolat
- amfiteátrumok
- a városok részben a katonai táborok mellett jöttek létre (Vindobona, Aquincum)
- Borostyánút állomásainál épületek
- Sopianse: szőlőtermelő központ, a korai kereszténység helyi központja
- megjelentek a keleti vallások isteneinek szentélyei:
- Ízisz: Szombathely
- Mithrosz: Pécs
- a határmenti városok pusztulásnak indultak (Tác, Pécs)
- érc-só bányák fellendülése
- úthálózat kiépítése
- városok:
- Emona: Ljubljana
- Savaria: Szombathely
- Scrobantia: Sopron
- Vindobona: Bécs
- Aquincum: Óbuda
- Amplelum: Zalatna
- Gorsium: Tác
- Sopianse: Pécs
- Siscia: Sziszek
- Apulum: Gyulafehérvár
- Napoca: Kolozsvár