4. Az antik hitvilág, művészet, tudomány

2014.09.01 13:00

1.4. Az antik hitvilág, művészet, tudomány

Középszint: A görög hitvilág néhány jellemző vonása (pl.: többistenhit, halhatatlan istenek), a legfontosabb istenek nevének ismerete. A klasszikus kor és a hellenizmus kimagasló kulturális emlékei. A római építészet jelentős alkotásainak azonosítása. A római városépítés jellegzetességei és emlékei Pannóniában.

 

Vélemény: Amilyen hosszú ez a témakör és benne a tételek, annyira felesleges is. Nagyjából az 1.1.-es tételhez hasonlít, mert képfelismerés a legjellemzőbb, vagy az istenek leírása. Nem kell feltétlenül tudni, max. 1-2 pontot bukhatsz.

1.) A görög hitvilág

  • egységes Görögország az ókorban még nem létezett
  • a görögöket összekötő kapocs a közös nyelv és hitvilág volt
  • az istenek nem egy helyen alakultak ki, vettek át isteneket Kis-Ázsiából és a totemizmus maradványai is fellelhetőek voltak
  • az ókori görögök vallása is politeista, többistenhívő volt:
    • halhatatlan istenek:
      • nem örökkévalóak
      • illetékességi területükön belül nagyhatalmúak
      • nem mindenhatók
    • emberi alakúnak képzelték el őket:
      • emberi tulajdonságúak
      • hasonló természettel rendelkeztek, mint az emberek
      • ambróziát, nektárt ettek
    • legfontosabb isteneik lakóhelye az Olümposz hegye, Héphaisztosz palotája
    • pártfogásukért cserébe áldozatok bemutatását követelték:
      • állami tisztségviselők látták el
      • elégetett növény/állat
    • a görögök istentiszteletének sajátos formája volt a jóslás:
      • Delphoi: Apollón jósdája
      • Podona: Zeusz jósdája
    • vallási eseménynek számítottak a sportversenyek:
      • Kr. e. 776. első feljegyzett játék: Olümpia
      • isteneik iránti hódolatból versenyeket rendeztek
      • négyévente
      • minden szabad görög részt vehetett
    • első nemzedék:
    • második nemzedék:
      • Kronosz: Zeusz apja, a legfiatalabb titán, Idő-atya. Szétválasztotta egy sarlóval az Eget és a Földet. Megfosztotta atyját nemzőszervétől; az ekkor földrehulló vérből születtek az Erünniszek, a bosszú istennői, a tengerből kiemelkedve megszületett a csodálatos Aphrodité, a szépség és szerelem istennője. Később saját trónja védelmére valamennyi gyermekét felfalta, Zeusz kivételével.
      • Rhea: Kronosz felesége. Ő mentette meg legkisebb gyermeküket, Zeuszt, Kronosz elől, azzal, hogy Kréta szigetére rejtette.
      • Métisz: mikor Zeusz felnőtt, tőle kapott mérget, amit atyjának adott, mire az kihányta korábban lenyelt gyermekeit. Zeusz lenyelte őt mint első feleségét.
    • olümposzi istenek:
      • Zeusz: a legfőbb isten az Olümposzon, Kronosz és Rheia fia, az istenek 3. nemzedékének vezetője, jelképe a villám (Jupiter)
      • Héra: 300 éves szerelem után Zeusz felesége és nővére, az Olümposz királynője, a család istennője (Juno)
      • Poszeidón: Kronosz és Rheia gyermeke, a félelmetes természeti erők (pl. földrengés, tengeri vihar) istene, csak összefoglalva nevezzük a tenger istenének, jelképe a háromágú szigony, jelzője a Földrázó (Neptunus).
      • Aphrodité: a szépség és szerelem istennője. Mikor Kronosz kardjával kasztrálta apját, Uranoszt, egy kagylóhéjban emelkedett ki a tenger habjaiból. Az istennő neve is születésére utal, mert a görög aphrosz szó habot jelent(Venus). Arészt szerette, de Héphaisztosz felesége lett.
      • Héphaisztosz: Héra gyermeke, az istenek kovácsa, a tűz és minden mesterség istene (leginkább a kovácsoké), egyik lábára sántít (Vulcanus)
      • Apollón: Létó és Zeusz gyermeke, a költészet, nap, világosság, jóslás, zene istene, a Múzsák karának vezetője (Apollo)
      • Hermész: Zeusz és Maia gyermeke, az istenek hírnöke, a halottak követője, a kereskedők, szónokok, tolvajok védője, jelképe a caduceus (Mercurius)
      • Démétér: a termékenység, a nyár, a növények, az aratás istennője, Zeusz második legidősebb testvére, Kronosz és Rhea lánya (Ceres)
      • Artemisz: Létó és Zeusz gyermeke, a Hold, a vadászat és a vadállatok szűz istennője, Apollón ikertestvére (Diana)
      • Pallasz Athéné: Zeusz fejéből pattant ki. A városvédő mesterségek és tudományok védnöke, a bölcsesség, jog, az igazságos háború és a művészetek oltalmazó istennője. (Minerva)
      • Arész: Héra és Zeusz gyermeke, az értelmetlen vérontás istene (Mars)
      • Hesztia: Zeusz legidősebb testvére, Kronosz és Rhea lánya, a családi tűzhely istennője (Vesta)
      • Perszephoné: Démétér és Zeusz gyermeke, a tavasz istennője, Hadész felesége. Az évből 9 hónapot tölt az Olümposzon, a maradék hármat férjével tölti az alvilágban, mint annak királynője.

2.) A klasszikus kor és a hellenizmus kimagasló kulturális emlékei

  • Akropolisz:

    • az athéni demokrácia virágkorában csodálatos épületekkel bővülő fellegvár
    • Partheon: Pallasz Athéné temploma
    • hatalmas oszlopcsarnok kis szentéllyel
    • Pheidiasz: Athéné-szobor: aranyból és elefántcsontból készült
  • az Akropolisz oldalán két színház volt:
    • domboldalba vájt
    • félköríves építmény
    • kitűnő akusztika
    • a nézők a félkörív lépcsőin ültek
    • a színészek maszkban játszottak
    • a női szerepeket is férfiak alakították
  • Pallasz Athéné 12 méteres szobra
  • knószoszi palota
  • Agamemnón halotti maszkja
  • mükénéi oroszlános kapu
  • a zsarnokölő szobra
  • Zeusz-szobor
  • Mürón: Diszkoszvető
  • spártai bronzedény
  • Pheidiasz: Amazon
  • Laokóon-szoborcsoport
  • Libát fojtogató kisfiú
  • Haldokló Gallus
  • hellenizmus: Nagy Sándor (Kr. e. 336-323.) hódításai után a görög kultúra a birodalom területén is elterjedt és ázsiai városokkal gazdagodott (alexandriai világítótorony)

3.) A római építészet

  • etruszk és görög hagyományokból táplálkozott:
    • megtartotta az oszlopokat --> épületek legfőbb tartó- és díszítőelemei
    • kísérletet tettek a tér áthidalására --> kupola
  • színház városba helyezése:
    • amfiteátrum: két szembefordított színház egybeépítése, körszínház
    • pl.: római Colosseum
    • néha a körszínház ellipszis alakú volt --> kocsiversenyek tartása
  • közhasználatú, gyakorlati célú építmények:
    • boltíves vízvezeték: a hegyek magasabban eredő forrásait vezették be a városokba
    • közfürdők
    • kőburkolatú utak
  • Vesta-szentély
  • Tetrarchák
  • Diocletianus spolátói palotája
  • Diadalív
  • Pantheon
  • Diana-templom

4.) A római városépítés jellegzetességei és emlékei Pannóniában

  • jellegzetességek:
    • római ház:
      • kifelé zárt épület
      • közepén nyitott udvar
      • az átriumban folyt a család élete
      • házi isten oltára
      • hátsó rész: oszlopos tornác
    • az igazi élet a köztereken, cirkuszokban, amfiteátrumokban folyt
    • kedvelt időtöltés volt lakomát tartani a módosabb polgároknál
    • népszerűek voltak a fürdők, ünnepi játékok, versenyek, gladiátorjátékok
    • isteneik tiszteletére szobrokat emeltek görög mintára
    • a szertartásokat a magistratusok végezték
  • Pannóniát Augustus (Kr. e. 27- Kr. u. 14.) hódította meg Kr. e. 9-ben:
    • véres harcok árán megtörte a pannon törzsek ellenállását
    • 450. hun betörések
  • Pannónia előnyei:
    • a Duna védelmet biztosított a támadások ellen
    • Borostyánút vezetett rajta keresztül
  • katonai jelentősége nagy volt a birodalmat északnál védő dunai határ, a limes határországaként
  • sok legis állomásozott itt
  • kiszolgált veteránok letelepülése --> elősegítette a tartomány romanizációját (latin nyelv, itáliai kultúra elterjedése)
  • a provincia római városai az Itáliában megismert középületekkel rendelkeztek --> városiasodás
    • amfiteátrumok
    • vízvezeték
    • közfürdők
    • Borostyánút: kőburkolat
  • a városok részben a katonai táborok mellett jöttek létre (Vindobona, Aquincum)
  • Borostyánút állomásainál épületek
  • Sopianse: szőlőtermelő központ, a korai kereszténység helyi központja
  • megjelentek a keleti vallások isteneinek szentélyei:
    • Ízisz: Szombathely
    • Mithrosz: Pécs
  • a határmenti városok pusztulásnak indultak (Tác, Pécs)
  • érc-só bányák fellendülése
  • úthálózat kiépítése
  • városok:
    • Emona: Ljubljana
    • Savaria: Szombathely
    • Scrobantia: Sopron
    • Vindobona: Bécs
    • Aquincum: Óbuda
    • Amplelum: Zalatna
    • Gorsium: Tác
    • Sopianse: Pécs
    • Siscia: Sziszek
    • Apulum: Gyulafehérvár
    • Napoca: Kolozsvár