7. A feudális társadalmi és gazdasági rend jellemzői

2.1. A feudális társadalmi és gazdasági rend jellemzői

Középszint: A középkori uradalom jellemző vonásai (pl.: vár, majorság, jobbágytelek). A mezőgazdasági technika fejlődésének néhány jellemző mozzanata a X-XI. században.

Vélemény: A leggyakrabban előforduló középkorral kapcsolatos tétel, mind írásbelin, mind szóbelin. Általában hosszú esszét kell írni (30 soros), de előfordul, hogy apróbb kérdéseket is feltesznek. Nagyon érdemes megtanulni, mert könnyű, sokat lehet róla rizsálni, és még fontos fogalmakat is elsajátíthatsz.

1.) Társadalmi jellemzők

• feudalizmus:
  • 476. Nyugat-római Birodalom bukása
  • 1492. Amerika felfedezése
  • az elnevezés a középkor gazdasági rendjét jellemzi
• a hatalom alapja a föld volt
• új előkelők:
  • római nagybirtokosok
  • germán törzsfők
  • germán törzsfők kísérete
• a kormányzás biztosítása érdekében az új királyok kénytelenek voltak a birtokok jelentős részét híveik között felosztani
• az önellátás szintjén álló gazdaságokból nem lehetett elvonni a jövedelmeket és abból fizetett hadsereget/hivatalszervezetet fenntartani

2.) Az uradalom

• uradalom: a középkor gazdasági és katonai alapegysége, önálló nagybirtok
• biztosította lakóinak ellátását az alapvető szükségleti cikkekkel
• a földművesek tartoztak:
  • terményük egy részének beszolgáltatásával
  • allódiummal
  • robottal
• az uradalmon éltek kézművesek is, akik szerszámok készítését és javítását végezték
• biztosította a termények feldolgozásához szükséges technikai eszközöket
• a helyben elő nem állítható áruk beszerzése érdekében kereskedett:
  • sóval
  • fémekkel
  • luxuscikkekkel
• védelmet nyújtott a lakóinak:
  • középpontja: vár
  • a beszolgáltatott termények tartották el az uradalom birtokosát és kíséretét

3.) A feudalizmus

• a nehézlovas, lovagi harcmodor elterjedésével feleslegessé vált a szabad paraszti réteg katonáskodása
• a parasztok, hogy a katonáskodás és az adózás kettős terhét elkerüljék, beálltak egy nagyobb birtokos szolgálatába
• az uralkodók benefíciumokat adtak híveiknek (nem volt örökíthető)
• a benefíciumok hűbérbirtokká, feudummá alakultak át:
  • feudum: fegyveres szolgálathoz kötött örökletes föld
  • tulajdonosa a hűbérúr/senior/dominus
  • a hűbériség csak Nyugat-Európára jellemző
  • a hűbéres/vazallus az adományozást hűbéri esküvel pecsételte meg
• hűbéri lánc: a hűbéresek hűbérbirtokuk egy részét továbbadhatták alacsonyabb rangú hűbéreseknek:
  • hűbérúr
  • kishűbéresek: hűbérbirtoka csak a saját nehézlovas katonai szolgálatukat tudta biztosítani
• lovagság: hűbérurak és kűbéreseik alkották
• jelentései tehát:
  • társadalmi rendszer: a társadalom két fő csoportja a hűbéri lánc nemesi földbirtokosai és a különböző hűbérbirtokokon élő és parasztként dolgozó jobbágyság
  • hadszervezet: az ország haderejét a lovagok és kíséreteik alkotják
  • államszervezet: az uralkodók hűbéreseikre támaszkodva irányították országaikat

4.) A jobbágyság

• a középkori társadalom zömét a földművesek tették ki
• jobbágy: rabszolgák, colonusok, germán parasztok
• nem tulajdonosa, csak használója volt a földnek
• kettős birtoklási rendszer:
  • tulajdonjog: földesúr
  • használati jog: jobbágy
  • közös területek:
    • legelő
    • erdő
    • tó
    • patak
• jobbágytelek: évente sorsolták a jobbágycsaládok között
• terményhányaddal adóztak
• a telek nagyságának arányában szolgáltatásokkal tartozott a föld tulajdonosának:
  • munka/robot: allódiumok megművelése, építkezés
  • termény
  • pénz
• szokásjog: a jobbágytelket nem lehetett a földesúr saját kezelése alá vonni

5.) Gazdasági rend jellemzője

• már a Római Birodalom fennállásakor is megfigyelhető, hogy az árutermelés visszaszorult, a piac beszűkült
• ok: rabszolgamunkát felváltó colonusrendszer térhódítása
• a városok szerepe csökkent
• pestis pusztított
• a barbárok betörései elpusztították a városokat
• dél: régi szántási technikák
• Észak-Nyugat Európa:
  • uradalmakra esett rész (gazdasági, igazgatási, bíráskodási funkciók)
  • legelő- és talajváltó rendszer:
    • az erdőírtással nyert területeket felszántották
    • kimerülésig művelték
    • csak kevés ember eltartását biztosították
  • az élet normalizálódása a népesség gyarapodását eredményezte
  • a jobb életfeltételek utáni vágy rákényszerítette a földet művelőket már az ókorban is ismert technikák és újítások alkalmazására
  • a fejlesztésben élen jártak a kolostorok
  • kétnyomásos gazdálkodás:
    • a megművelhető terület felét felszántották
    • a másikat ugarnak hagyták, pihentették
    • az ugaron legeltettek, így biztosítva a természetes trágyázást
    • a következő évben a szántóból ugar lett
  • háromnyomásos gazdálkodás:
    • a megművelhető föld harmadát őszi gabonával vetették be
    • másik harmadát tavaszi gabonával
    • harmadik harmada ugar
    • az egységek évenként cserélődtek
  • mezőgazdasági eszközök fejlődése:
    • vasborítású, kormánylemezes nehéz fordítóeke:
      • döntő változást hozott
      • a szántás mélyen feltörte a földet
      • megforgatta, kicserélve a két talajszintet
      • munkaidőt takarítottak meg
      • a kötöttebb talajú földek is megművelhetővé váltak
    • borona:
      • a szántás után a föld lazításával segítette az elvetett magok kicsírázását
      • a vetés hatékonyságát növelte
    • szügyhám:
      • a nyakhámhoz képest az igaerő növekedett
      • a lovak alkalmassá váltak a nehézeke vontatására
  • terményfelesleg jött létre:
  • a helyi kereskedelem elsorvadt
  • a távolsági kereskedelem jelentős maradt