8. A nyugati és keleti kereszténység

2. 2. A nyugati és keleti kereszténység

Középszint: Az egyház politikai szerepe a nyugati kereszténységben.

Vélemény: Viszonylag nehéz tétel, nem is nagyon szokott előkerülni.

1.) Bevezetés

• a Római Birodalomban a kereszténység államvallássá válása után az egyház felett a császárok hatalma érvényesült
• az egyházi hierarchiának nem egy feje volt
• több felső központ alakult ki, vezetőik irányították a hitéletet
• patriarchák:
  • alexandriai püspök
  • konstantinápolyi püspök
  • antiochiai püspök
  • jeruzsálemi püspök
  • római püspök
• keleten a helyzet változatlan maradt, a Konstantinápolyban székelő császárok uralkodtak az egyház felett <--> nyugaton eltűnt a világi hatalom
• keleti egyház nyelve a görög <--> nyugati egyház nyelve a latin
• kelet: Alexandriát, Jeruzsálemet és Antiochiát elfoglalták az arabok <--> nyugaton teret hódított a germánok, dánok, csehek, lengyelek és magyarok között

2.) A kora középkor

• a Nyugat-római Birodalom felbomlásával az egyház jogilag kikerült a világi hatalom befolyása alól, a római pap vezetésével önálló hatalmi központtá vált
• a germán hódítások útjában álltak a pápaság megerősödésének
• a nyugati katolikus egyház Kis Pippintől kért segítséget
• cserébe a királyi hatalmának szentesítését kérte (751)
• szövetségre lépett a Frank Birodalommal
• 754. a frankok visszaszorították a longobárdok hatalmát
• Kis Pippin a pápának adta a Róma környéki területeket --> az egyházfők mint világi uralkodók gyakorolhatták a hatalmat
•  létrejött a Pápai Állam
• a Frank Birodalom széthullása után 962-ben I. Ottó megalapította a Német-római császárságot
• a császárrá koronázás a pápák joga lett
• 1054. egyházszakadás:
  • római katolikus
  • ortodox

3.) Az egyház szervezete

• egyház alapja: plébániák:
  • egyházmegyék fogták össze
  • élükön püspökök
  • a püspökök előljárója az érsek
• patriarchák:
  • alexandriai püspök
  • konstantinápolyi püspök
  • antiochiai püspök
  • jeruzsálemi püspök
  • római püspök
• elterjedt a szerzetesség gyakorlatias formája:
  • kolostorokban éltek
  • hittérítéssel, tanítással, gyógyítással és könyvmásolással foglalkoztak
  • nagy szerepük volt a fejlettebb mezőgazdasági technikák elterjedésében
  • szüzességi, szegénységi és engedelmességi fogadalom
  • bencés rend: Szent Benedek alapította
• az egyház fenntartásáról a tized és az egyháznak adományozott földbirtokok gondoskodtak

4.) Az invesztitúra háború

• invesztitúra: főpapi méltóságba való beiktatás
• a püspököket elvileg a papok választották --> gyakorlatban az uralkodók
• a német-római császár hatalmát saját tartományán kívül az általa kinevezett főpapok támogatása adta
• clunyi mozgalom:
  • az egyház megtisztításának céljából indult
  • elérte a papi nőtlensége, a cölibátus bevezetését
    • a pápák támogatták, mert így remélték függetlenségüket az egyháznak a császári hatalomtól
• 1079. VII. Gergely pápa:
  • az invesztitúra az egyház és a pápa joga
  • az egyház feje a pápa, nem a zsinat
  • a pápai hatalom a császári felett áll
• IV. Henrik császár szembenállt Gergellyel:
  • trónfosztottnak nyílvánította a pápát
  • a pápa kiközösítette őt
  • a császár Canossa váránál kért és kapott bűnbocsánatot
• 1122. wormsi konkordátum:
  • az invesztitúra az egyház joga
  • a főpapoknak hűbéresküt kellett tenniük a császár előtt
• eredmény: a pápai hatalom megerősödött

5.) Keresztes hadjáratok

• 11-13. században Jeruzsálem környékének, a Szentföldnek az iszlám uralom alóli felszabadításáért indított hadjáratokat
• szerették volna biztosítani a szentföldi ereklyékhez induló zarándokok szabad mozgását
• a római katolikus egyház befolyása alá akarta vonni az elszakadt ortodox keresztényeket
• Nyugat-Európában csak az elsőszülött fiúk örökölték apjuk hűbérbirtokát
• a föld nélküli lovagok adták a hadjáratok katonai erejét
• 1095. első hadjárat meghirdetése:
  • felszabadították Jeruzsálemet
  • a Szentföldön európai mintájú, feudális keresztes államokat hoztak létre
• a Szentföld és a zarándokok védelmére szerveződtek az egyházi lovagrendek:
  • templomosok
  • johanniták
  • Német Lovagrend
• a keresztes államok képtelenek voltak megvédeni területüket a muzulmán ellentámadásoktól
• 13. század: a keresztesek kiszorultak a Szentföldről
• tágabb értelemben keresztes hadjáratoknak nevezték a korszak más keresztény terjeszkedési kísérleteit:
  • Német Lovagrend: Baltikum meghódítása
  • reconquista: muzulmánok kiszorítása az Ibériai-félszigetről

6.) A pápaság fénykora és az egyház válsága

• a pápaság fénykora:
  • III. Ince (1198-1216) pápa idején
  • eretnekmozgalmak:
    • tagadták az egyházi vagyon és hierarchia szükségességét
    • elvetették az egész feudális társadalmat
  • egyház:
    • inkvizíció: szent törvényszék
    • koldulórendek engedélyezése (ferences, domonkos)
• egyház válsága: 14. század
• az egyház a francia királyok befolyása alá került:
  • pápai székhely: Avignon (1309-78. avignoni fogság)
  • katolikus egyház szakadása: a franciák által elismert pápa Avignonban tartózkodott <--> más államok a római pápát ismerték el
• eretnekmozgalmak: huszitizmus:
  • Husz János, prágai egyetemi tanár vezette
  • követelte híveinek a két szín alatti áldozást
  • elutasította a papság kiváltságait
  • cseh nyelvű szertartást és egyetemi oktatást követelt
• az egyházszakadást a Zsigmond császár, cseh-magyar király (1387-1437) által irányított konstanci zsinaton sikerült megszüntetni
• 1415. Husz elítélése --> eretnekként megégették
• kitört a huszita felkelés:
  • kelyhesek:
    • mérsékeltek
    • Husz eredeti követeléseihez ragaszkodott
  • táboriták:
    • radikálisabbak
    • a fennálló feudális rend megdöntésére törekedtek
  • sorra visszaverték Zsigmond támadásait
  • rablóhadjáratokat indítottak
  • Zsigmond a kelyhesekkel megegyezett --> táboriták legyőzése