3. A római köztársaság virágkora, válsága, az egyeduralom kialakulása

1.3. A római köztársaság virágkora, válsága, az egyeduralom kialakulása

Középszint: A hódító háborúk társadalmi és politikai következményei a köztársaság korában.

Vélemény: Ez egy viszonylag tartalmas tétel, bárhol előjöhet. Leggyakoribban: tisztségek felismerése leírás alapján, társadalom felépítése, lovagrend, fogalmak (agerek), reformkísérletek felismerése leírás alapján, Caesar.

1.) A hódítások társadalmi következményei

• Róma a Kr. e. 2. századra legyőzte Karthágót --> a Földközi-tenger nyugati medencéjének ura lett
• Kr. e. 168. Makedónia elfoglalása --> hódítások a keleti medencében
• provinciák:
  • meghódított területek
  • adót fizettek
  • római helytartót kaptak, aki a megszálló csapat parancsnoka is volt
• a Római Birodalom területe jelentősen megnövekedett
• átláthatatlanul sokféle pénz volt forgalomban
• az eltérő jogállású területek igazgatása nehézzé vált:
  • római jogállás:
    • Rómában született
    • házasságot köthet
    • szavazhat
    • hivatalt vezethet
    • részt vehet a népgyűlésen
    • van fellebbezési joga
    • földmagántulajdont birtokolhat
  • latin jogállás:
    • vagyonszerzés joga
    • házasságkötés joga
    • folyamodhat római jogért
  • libertinus jogállás:
    • felszabadított rabszolgák
    • vagyonszerzés joga
    • részt vehet a plebejus népgyűlésbe
    • utódaik folyamodhatnak római jogért
  • provinciabeli jogállás:
    • nem egységes
    • jogait az adott provincia jogállása határozza meg
  • rabszolgák jogfosztottsága
• a hódítások jelentős mértékben átalakították a római társadalom szerkezetét:
  • a társadalmi feszültség egyre nőtt
  • a patríciusokból (eredeti földbirtokos vezetőréteg) és a plebejusok (iparral, kereskedelemmel foglalkoztak) gazdag családjaiból korábban összeolvadt nobilitas (római elit) két csoportra oszlott:
    • nagybirtokos arisztokrácia:
      • politikai vezetőréteg
      • az ager privatusból (magántulajdon) és ager publicusból (állami föld) bérelt földekből latifundiumokat alakítottak ki
      • a folyamatos háborúk miatt olcsón jutottak rabszolgákhoz
      • kiszorították a piacról a kisbirtokosokat, megszerezve azok bérleményét
      • senatori rend
    • lovagrend:
      • nagy műhelyek, hajók tulajdonosai
      • pénzkölcsönzéssel, adóbérlettel foglalkoztak
      • üzleti kapcsolatban álltak az államal
      • nem viselhettek hivatalt
  • kisbirtokos parasztság:
    • létszámuk lecsökkent
    • katonáskodási kötelezettség
  • parasztok:
    • elvesztették földjeiket --> Rómába költöztek
    • az állam látta el őket ingyen gabonával
    • szavazati jog
    • antik proletárok
  • rabszolgák:
    • a nagybirtokokon, műhelyekben, bányákban, hajókon dolgoztatták őket
    • arányuk nőtt
• mezőgazdasági újítások

2.) A válságba került köztársaság

• Rómában többféle népgyűlés működött egymás mellett:
  • származási alapon szervezett patrícius népgyűlés: nem rendelkezett valódi hatalommal
  • vagyoni alapon szervezett népgyűlés: legfontosabb tisztviselők megválasztása
  • területi alapon szervezett népgyűlés: törvényeket hozott
• a tisztségviselőket mindig csak egy évre választották és legalább párossával választották, hogy elkerüljék az egyeduralmat:
  • fizetést nem kaptak
  • consul:
    • legfontosabb tisztség
    • a városállam irányítója
    • a hadsereg vezetője
  • dictator:
    • válsághelyzetben a consul félévre kinevezhette
    • teljhatalom
  • senatus:
    • volt hivatalnokokból álló vének tanácsa
    • a külügyeket intézte
    • az államkincstárat felügyelte
  • néptribunusok:
    • a politikai jogokkal eredetileg nem rendelkező plebejusok jogait védték
    • vétójoguk volt: megsemmisíthették a senatusoknak és a consuloknak a plebejusokra nézve sérelmes rendelkezéseit
  • új réteg: plebs
• Kr. e. 2-1. század: köztársaság válsága:
  • gyökeres és fájdalmas társadalmi átalakulás zajlott: az antik proletariátus létszámának növekedése
  • akadozott a hadsereg utánpótlása a földbirtokos parasztok létszámának csökkenése miatt
  • egyre nehezebb volt a birodalmat a városállamra méretezett intézményekkel irányítani

3.) A reformkísérletek

• a problémák megoldására érdekcsoportok alakultak --> küzdelmük polgárháborúba torkollot
• Tiberius Gracchus:
  • néptribunus
  • Kr. e. 133-ban próbálta megoldani a társadalmi válságot
  • az első politikus, aki a köztársaság törvényes eszközeivel próbált reformálni
  • a parasztság régi állapotának visszaállítása érdekében megújította a Licinius-Sextius-féle földtörvényt:
    • a latifundiumok nagy része az állam kezébe került volna
    • maximálni akarta az egy ember által bérelhető földmennyiséget
    • az efeletti részt az állam kárpótlás mellett visszavette volna és újra kiosztotta volna a földteleneknek
    • a volt birtokosoknak kártérítést kívánt adni
  • a javaslat a nagybirtokosok ellenállásába ütközött --> ellenfelei megölték
• Caius Gracchus:
  • Kr. e. 123-ban szélesebb tömegbázissal akarta folytatni bátyja tevékenységét
  • Afrikában tervezett földosztást a proletároknak, így nem fenyegette a senatori rend nagybirtokait
  • a lovagok támogatására számított
  • csökkentette a gabona árát
  • római polgárjogot ígért az itáliai szövetségeseknek
  • be akarta vonni a lovagrendet a bíráskodásba
  • hívei között érdekellentétek voltak (római proletárok <----> itáliaiak)
  • hadseregreformot tervezett
  • híveit meggyilkolták, öngyilkos lett
• néppárt: a Gracchusok követőiből jött létre, a reformokat támogató politikai csoportosulás
• optimák: a néppárt ellenfelei, a régi szokásokra hivatkoztak

4.) A polgárháború

• Marius:
  • néppárti politikus
  • hadvezérként felismerte a hadsereg válságát --> hadseregreformot hajtott végre
  • a polgárhadsereget felváltotta a zsoldos hadsereg  (állandóak, sikeresek)
  • katonái jórészt vagyontalan önkéntesek voltak, akik felszerelést, kiképzést és zsoldot kaptak, 16 év szolgálat után pedig veteránként földet
  • a hadvezér és a sereg között sajátos érdekkapcsolat jött létre
  • szabálytalanul consullá választották
  • Sulla győzte le
• Sulla:
  • optima
  • dictatorként a köztársaság helyreállítását ígérte
  • a néppárttal törvénytelen eszközökkel számolt le
  • katonai egyeduralom
• a polgárháborúk során az itáliai szövetségesek megkapták a római polgárjogot
• rabszolgafelkelés:
  • Kr. e. 73-71. Spartacus-féle
  • eleve bukásra volt ítélve
  • nem volt világos céljuk
  • haza akartak térni <----> önálló államot akartak alapítani

5.) Caesar diktatúrája

• a senatus bizalmatlan volt minden hadvezérrel szemben (Sulla, Pompeius, Crassus)
• néppárti
• Kr. e. 60. szövetséget kötött velük Caesar:
  • első triumvirátus: "három férfi szövetsége"
  • Caesar
  • Pompeius
  • Crassus
• segítségükkel consul lett
• Gallia helytartója --> jelentős területeket hódított meg
• szembekerült a senatussal és Pompeiussal (Kr. e. 48. Pharsalas †)
• Crassus meghalt
• katonai egyeduralom létrehozása
• dictatorként nem volt tekintettel a köztársasági hagyományokra:
  • törvénytelenül és korlátlan ideig viselte a tisztségeket
  • földet osztott a proletároknak
  • néhány régi provinciának római polgárjogot adott
  • növelte a senatus létszámát
  • aranypénzt veretett
  • megreformálta a naptárt (bevezette a négyéves szökőévet)
• uralma nem volt tartós
• Kr. e. 44. Brutus összeesküvést szervezett, megölték